Nekem nincs kedvem ilyenekhez. Nem fogok senkit sem a lepel alá bújtatni. Sajnálom, hogy szembesülnöm kellett olyan emberrel, aki nem veszi észre a hibáit...Sajnálom őt, hogy nem látott életében tükröt amibe belenézhetett volna. Sajnálom. Szeretném megtudni, hogy mit is érez olyankor az, amikor valakivel, valami rosszat csinál. Élvezi?! vagy csak "muszájból" csinálja?! Nem tudom. Pedig szeretném tudni. Vagy lehet, hogy én is olyan vagyok, mint ő?! Ááááhh... az lehetetlen. Ismerem magam, ismerem a hibáimat, és ismerem a jó tulajdonságaimat is. De a gonosz szót nem találtam meg a szótáramban. De most eltérve attól a személytől, milyen ember az aki öl?! vagy lop?!... nem tudom és nem is szeretném elképzelni, hogy mit érezhet. Több mint 100%, hogy valami rossz érte gyermekkorában és most lázad. Lázad? Ismerem ezt a szót. Ez megvan bennem. Tudom mikor lázadok, és szeretek lázadni, de nem mindenáron.
Miért nem csak egy ember van az életemben, aki gonosz? mint a mesékben és filmekben? Miért nem 1 esetleg 2, de se több, se kevesebb csak is 1. De nem. A sors nem adta meg azt a jót, hogy csak 1 legyen. Sajnos. Ha kezembe adnának egy tollat és egy üres lapokkal teli könyvet és azt mondanák nekem, hogy írjam meg egy nemsokára születő ember életét, akkor én sem csak 1 ellenéget írnék neki...Többet... vagy 100-at, de még annál is többet. Nem mintha gonosz lennék, de szembesíteném azzal, hogy mennyi gerinctelen ember van a világon.. És megtanítanám az életre. Vagy a rosszakhoz kapcsolódna, vagy a jókhoz. Ez az ő döntése lenne. De én sem tudom, hogy most jó ember vagyok-e vagy rossz. De az biztos, hogy jobb mint Ő. ...